CLB

Nevet vált az egyik legnagyobb magyarországi biztosító

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. 2023. augusztus 1-jétől Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. – Alfa Vienna Insurance Group Zrt. – cégnéven folytatja a tevékenységét. A névváltás ügyfeleiket nem érinti, teendőjük nincs. Mindössze a vállalat online elérhetősége változik.

Az Alfa név egyaránt jelez elsőséget, valaminek a kezdetét és viszonyítási alapot - emeli ki a cég tájékoztatója a névváltoztatás kapcsán. Jogelődjük, az Állami Biztosító révén az egyik leghosszabb múlttal rendelkeznek a biztosítási piacon a modern korban.

A névváltás nem jelent változást a vállalat működésében vagy termékeiben, az ügyfeleket nem érinti, teendőjük ezzel kapcsolatban nincs.

A korábban kötött szerződések változatlanul érvényesek, és szolgáltatásaik továbbra is az eddigi feltételekkel érhetőek el.

A társaság online elérhetősége azonban augusztus 1-től változik: ettől kezdve Alfa Biztosító néven találhatók meg az alfa.hu weboldalon. Telefonos elérhetőségük változatlan marad.

Leányvállalataik, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár neve is módosul:

• Az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Zrt. új neve Alfa VIG Pénztárszolgáltató Zrt.
• Az Aegon Magyarország Közvetítő és Marketing Zrt. új neve Alfa VIG Közvetítő Zrt.
• Az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár új neve pedig Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztár.

Emlékeztetőül: az Aegon Alapkezelő neve 2023. május 15-től VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-re változott.

Többségi tulajdonosuk, a Vienna Insurance Group A.G. Wiener Versicherung Gruppe (VIG) az egyik legnagyobb jegyzett nemzetközi biztosító cégcsoport Közép- és Kelet-Európában. A bécsi székhelyű VIG csoport 30 országban 50 vállalaton keresztül hosszú évek óta folytat biztosítási tevékenységet. A társaság kisebbségi tulajdonosa a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül a magyar állam.

forrás: origo.hu

Indul a nyári rizikószezon: ezt sokan elmulasztják ilyenkor, milliós kár lehet a móka vége

Egészen hajmeresztő, brutális, sok-sok millió forintos kárral is járhat 1-1 balul sikerült külföldi baleset. A biztosítók szerint pedig minden évben adódnak ilyenek. Ennek ellenére a legfrissebb adatok szerint a hazai utazók egyharmada továbbra sem köt biztosítást. Pedig a halálos rollerbalesettől kezdve, a hajólépcsőn való megcsúszásig, ami koponyatörést eredményez, elég hosszú a lista a váratlan káresetek kapcsán. De például egy medúzacsípésért is fizethet 50 ezer forintot a biztosító. Ráadásul a sok szerencsétlenségéért nem is kell elutazni az országból, a nyár beköszöntével ugyanis klasszikusan megnőnek például a motorbalesetek, a játszótéri balesetek, de a vízi és kerékpáros balesetek is. A leggyakrabban előforduló nyári káreseteket, és az az ezekre fizetett kártérítésekről beszélgettünk Magyarország legnagyobb biztosítótársaságaival.

Bár a biztosítók beszámolói azt mutatják, hogy az ügyfelek tudatossága egyértelműen pozitív irányba mozdult el az utasbiztosítások kapcsán, azért még így is sokan vannak, akik nem élnek a lehetőséggel. A legfrissebb adatok szerint például a külföldre készülő magyarok harmada továbbra sem gondoskodik biztosításról. Igaz persze, hogy az az idei évi májusi adatok éves alapon átlagosan 7 százalékos áremelkedést mutatnak, de ez még így is messze elmarad az országosan mért 21,5 százaléktól.

Mindez egyébként összességében azt eredményezi, hogy aki nem köt utasbiztosítást, az mintegy átlagosan napi 665 forintos díjon spórol, amin egyáltalán nem biztos, hogy érdemes. Még akkor sem, ha igazán nagy horderejű külföldi balesetből bár kevés van, de a biztosítók adatai alapján, azért minden évben akad jónéhány olyan beavatkozás, ami sok-sok milliós költséget takar. Az igazi nyaralási szezon berobbanása előtt mind a legtöbbet előforduló/legdurvább utazáshoz kötehető balesetekről, mind pedig a nyári hónapokra jellemző, de nem utazáshoz kötött balesetekről is kérdeztük a hazai biztosítókat.

Nagyon vigyázni kell külföldi utazáskor

Ha külföldi utazásról van szó, akkor „az apróbb tengerparti balesetekből lesz különösen sok ilyenkor, ilyenek pl. a medúza- vagy más tengeri állat csípések; talpon vagy máshol apróbb sérülések, vágások a kagylóktól, kavicsoktól. Történnek ficamok, rándulások, elvétve szalagszakadások, a nehéz, homokos talajon való strandos játékok űzése közben” - közölte a Pénzcentrummal az Aegon. A biztosító beszélt arról is, hogy ezek mellett megszaporodnak az emésztési zavarokkal járó rosszullétek is, a szokatlan – és esetleg nem megfelelő minőségű – ételektől, netán a helyi csapvíz fogyasztásától.

Meg kell még említeni, hogy gyakran előfordul (főleg kisebb gyermekek esetében) megfázásos tünetekkel járó megbetegedés, a túlzott és szokatlan mértékű légkondicionálás (repülőgépen, vagy a hotelban) miatt. Az idősebbeknél viszont gyakoribb, hogy általában valamilyen medence partján történt elcsúszásos balesetek, amik a biztosítótársaság szerint egészen tragikus következményekkel is járhatnak.

Sűrűn előfordulnak nyáron még olyan esetek is, mikor a külföldön, helyben bérelt robogóval éri közlekedési baleset ügyfelünket; illetve előfordulnak a strandon, szórakozásból űzött játékok (pl. vízisí, vízibanán) közben történt balesetek is. Ezek már sokkal súlyosabb következményekkel járnak, mint az apróbb balesetek, egészen extrém összegű károk is voltak az ehhez hasonló káresetekről - közölték lapunkkal az Aegon szakértői, akik azt is elárulták, hogy egy egy hetes nyugateurópai intenzív osztályon történő kezelés + légi szállítás 20 millió forintnál kezdődik, és minden évben történik náluk ilyen. Ugyanez viszont a tengerentúlon négy-ötszörös szorzót jelent.

A Groupama szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a kisebb vízi balesetek körében gyakori a tengeri sünöktől szerzett lábsérülés, medúzacsípések, melyek esetében 50 000 Ft nagyságrendű volt a kárkifizetésük tavaly nyáron. De a hajózás/vitorlázás, továbbá vízi csúszdázás közben történt balesetek már nagyobb összegű, 2 millió vagy a fölötti kárkifizetéssel jártak, szintén európai viszonylatban.

Az Uniqa arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy náluk nyáron több kisebb utaskár érkezik, mint például a téli időszakban, ugyanis a téli időszakra jellemzőbbek a nagyobb, súlyosabb károk (pl.: síelés, snowboard, hegyi mentés). Ezen felül elmondták azt is, hogy 2022 nyarán az év többi hónapjához képest sokkal repülőgépkésés miatti poggyász kár érkezett hozzájuk. Illetve ők is kitértek rá, hogy a bejelentett károknál gyakoriak a betegség károk is, úgy mint a gyomorrontás, a fül és szemgyulladások.

„Az utasbiztosításokhoz kötődően a leggyakrabban hányás, hasmenés, ájulás fordul elő, de adódnak olyan esetek is, hogy valaki allergiás rohamot kap vagy tengeri fürdőzés közben tüske megy a lábába” – közölte lapunkkal az Allianz, akik elmondták, a "nyári időszakban, az utazások számának megugrásával párhuzamosan megnövekednek a váratlan megbetegedések és a kisebb-nagyobb balesetek is, a kárkifizetések pedig jellemzően a több tízezer Ft-tól a több tízmillió Ft összegig terjednek.”

Az EUB válaszaiban azt emelte ki, hogy nyáron a legnagyobb halmazt a megbetegedések teszik ki; tipikus a napszúrás, a gyomorbántalmak és a légúti panaszok, majd ezt követi a balesetek halmaza. De általános tapasztalatunk, hogy minden és bármi megtörténhet. A Genertel pedig arról beszélt, hogy nyári baleset költsége nagyban függ attól, hogy hol történik, milyen ellátó egységhez kerül a beteg stb. A legköltségesebb, ha mentőhelikopteres vagy hegyi mentés is igénybe vételre kerül. De a fenti időszakban a legtöbb kár betegséghez vagy balesethez volt köthető a biztosítónál.

Horrorsérülések külföldön

Ha az átlagos kárkifizetési összegek nem is beszélnek önmagukért, minden évben előfordulnak nagyon komoly véletlen balesetek, amiknek a megoldása nem hogy bonyolult, de szuperköltséges is. A Groupama feltárt számunkra egy esetet, mely során a Spanyolországban nyaraló ügyfelük megcsúszott a hajólépcsőn. A balesetet követően pedig koponyasérüléssel, csonttöréssel került korházba. Számára a biztosító kárkifizetése meghaladta a 2 millió forintot.

Egy másik horrorsztorit az Aegon osztott meg velünk, mely során elmesélték, hogy tavalyról különleges esetük volt egy ciprusi baleset, amelynek során az ügyfelek a strandon akkorát esett a motorcsónak által húzott vízibanánról, hogy eltört egy csigolyája. Ezt követően a szükséges műtétet a helyi kórház nem vállalta, így a pár napos kórházi kezelés után a biztosítótársaság megszervezte a hazaszállítását. Ez a sérülésre vonatkozó orvosi protokoll szerint kizárólag fekvő helyzetben volt lehetséges, és mivel járatgépre hordágyas helyet semelyik légitársaság nem tudott körülbelül 2 hetes időtávon belül felszabadítani, így mentőrepülőgéppel szállították haza.

Az EUB egyik tragikus története Marokkóban történt, ügyfelük nem sokkal a gép landolása után rosszul lett. Kórházba szállították, műtétet végeztek rajta és többször megpróbálták újraéleszteni, ám ez nem járt sikerrel. A kórházi költségek 2,6, a holttest hazaszállítása 2,9 millió forintba került. E másik esetben a társaság huszonéves ügyfele Görögországban megbotlott a fürdőszobában és eltört a sípcsontja. Ahol éppen tartózkodott, ott csak megröntgenezni tudták műteni nem, úgyhogy át kellett szállítani Athénba, ahol 10 napig volt kórházba, majd egészségügyi kísérettel kellett hazautaztatni Magyarországra. A biztosító 7,5 millió forintot fizetett.

Az egyik legdurvább eset egy Covid fertőzés kapcsán bontakozott ki Németországban. A biztosító ügyfele koronavírusos lett, és hamar kétoldali tűdőgyulladása lett, intenzív osztályra került, ahol 42 nap után sikerült csak levenni a lélegeztető gépről. De ezután még 2 hét telt el, mire a szállítása lehetségessé vált, amit egyébként egy kritikus állapotú betegek szállítására alkalmas járművel kellett megoldani, majd a beteg kezelése egy hazai kórházban folytatódott. A kórházi költség a 30. napig és a hazaszállítás 50 millió forintba került. A biztosító külön felhívta a figyelmet a különleges eset kapcsán, hogy ügyfelünk sajnos nem váltotta ki az ingyenes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), amely megléte esetén 450 ezer Ft kórházi napi térítésre lett volna jogosult a külföldön kórházban töltött napok száma után. Az EEK azért is rendkívül hasznos, mert fedezetet nyújt a 30 napnál hosszabb kórházi kezelésre, amely a COVID esetében kiemelt fontosságú. A biztosítók általában 30 napig vállalják a kórházi kezelés költségeit, amely jellemzően elég szokott lenni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a COVID miatti kórházi kezelés 30 napnál hosszabb időt vehet igénybe.

A nyár utazás nélkül is veszélyes

Látva a legnagyobb hazai biztosítótársaság beszámolóit, a nyár bizony utazás nélkül is tud veszélyes lenni, amire érdemes felkészülni. Ilyenkor ugyanis „mindig gyakrabban fordulnak elő játszótéren, trambulinon, strandon bekövetkező kisebb sérülések, valamint a halálos kimenetelű vízi és motoros balesetek előfordulása is emelkedik. Nagyobb a közúti közlekedésben való részvétel a nyaralások, hétvégi kiruccanások okán, ezért valamivel több a közlekedési baleset” – mondta el a Pénzcentrumnak az Aegon, akik hozzátették, ezzel együtt bár a nyári időszakban nem tapasztalható a kárbejelentések, kárkifizetések drasztikus növekedése, azonban a szezonális és a gyermekek körében elszenvedett sérülések, balesetek száma nő.

Arra is felhívták a figyelmet, mivel egyre elterjedtebbé vált az elektromos roller használat, így az ennek során bekövetkező balesetek előfordulása is. A Groupama a jellemző nyári balesetek kapcsán megemlítette, hogy a vízi balesetek, kerékpáros balesetek, kirándulás-túrázás közbeni sérülések száma emelkedik ebben az időszakban. Elmondták azt is, hogy a legjellemzőbb nyári balesetek közé sorolható a hajózás, a vízi csúszdázás, hobbi sportolás közben bekövetkezett sérülések, úgy mint a csonttörések, ficamok, fejsérülések.

A nyári balesetek kapcsán az Uniqa is kiemelte a klasszikus lábsérülések mellett az olyan szabadidős, vízi sérüléseket, mint a hegyi mentés túrázás során, vízi csúszda sérülések, búvárbaleset, siklóernyős sérülése (érkezéskor bokatörést szenvedett), kerékpáros sérülések (utazáskor viszik magukkal a kerékpárt). De megemlítették az állatok okozta sérüléseket is, úgy mint a bogárcsípések, lovas balesetek, vagy a kutya-, távoli országokban majomharapásokat.

De a biztosító szakértői kiemelték azt is, hogy tipikusan a nyárra jellemző az is, hogy megnő a közlekedési balesetek száma, ezen belül is a motoros baleseteké (ezek rendszerint nagyobb kimenetelű sérüléssel, sok esetben maradandó egészségkárosodással járnak). De tavasztól, a jó idő beköszöntével elindul egy növekedés, mely a nyár során is megfigyelhető, az otthoni kertészeti/hobbi balesetek körében: flexelés, fűnyírás, favágás, kertészkedés (vágások, amputációk, csonttörések). Mindezeken felül a gyerekekre is sok veszély leselkedik, náluk jellemző nyári sérülések: csonttörések a labdajátékok, játszótéri balesetek során (csonttörés károknál a legtöbb esetben kéz és lábujj csonttörései a jellemzőek).

A nyáron bekövetkezett balesetek kapcsán a Generali is a kerékpáros közlekedési balesetek és a külföldi kismotoros balesetek számának növekedését emelte ki elsődlegesen, de ugyancsak kitértek arra, hogy a rovarcsípések (kullancs; darázs) száma is nő a nyári hónapokban.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Óriási károkat okozott a hétvégi vihar, alig győzik a biztosítók

Folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz a kárbejelentések a hétvégi vihar miatt, a következő napokban további kárbejelentésekre számítanak az MTI által megkérdezett társaságok.

A Groupama biztosító ügyfelei hétfőn 10 óráig több mint 1000 káreseményt jelentettek be a hétvégi viharok, felhőszakadások és jégeső miatt, de a kárbejelentések száma a következő napokban várhatóan tovább nő. Számuk várhatóan eléri majd a 3–4 ezer darabot, a kárkifizetések összege pedig megközelítheti a félmilliárd forintot.

Az orkán erejű szél és felhőszakadás, egyes helyeken a jégeső Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest vármegyét érintette a legsúlyosabban. A Groupama Biztosítóhoz különösen sok kárbejelentés érkezett Törökszentmiklós, Cegléd, Jánoshida és Jászberény településről.

A Groupama jelezte, folyamatosan végzik a károk felmérését, a munkatársaikat átcsoportosították a vihar által leginkább érintett területekre, és kiemelt figyelmet fordítanak a mielőbbi kárrendezésre. A bejelentett károkat gyorsított ütemben, gyakran már a helyszíni szemle napján vagy az azt követő napon kifizetik, nagyobb károknál pedig szükség esetén kárelőleget adnak.

További nagyszámú bejelentés érkezhet

Az Aegon Magyarországnál hétfő délig 1023-ra nőtt a hétvégi vihar miatt a kárjelentések száma. Az ügyfelek által becsült kárösszeg 189 millió forint, így a becsült átlagkár 246 ezer forint.

A tapasztalatok alapján a hét elején további nagyszámú kárigény érkezhet, mintegy 3500 bejelentésre számítanak az Aegonnál, ahová a legtöbb bejelentés Cegléd, Törökszentmiklós, Jánoshida és Budapest területéről érkezett. Ezek elsősorban vihar, felhőszakadás okozta beázás jellegű károk.

A kárbejelentések feldolgozása folyamatos – hangsúlyozta a biztosító. Az ügyfelektől azt kérik, hogy lehetőség szerint dokumentálják képekkel a viharok okozta károkat, mielőtt elkezdik a halasztást nem tűrő helyreállítási munkákat, a károk bejelentéséhez pedig használják az online ügyfélszolgálati csatornákat – közölte az Aegon Magyarország.

Kiemelték a kármegelőzés fontosságát, mivel előrelátással, felkészüléssel a károk nagy része megelőzhető lenne. Így például vihar idejére a járművek fedett helyen tárolását, az ablakok zárva tartását javasolják. Az elektronikai berendezések védelme érdekében érdemes túlfeszültség elleni berendezéseket használni, és viharos időben lecsatlakoztatni a készülékeket a hálózatról. Fokozott figyelmet kell fordítani a házi kedvencek védett helyének kialakítására is – emelte ki az Aegon Magyarország.

Villámcsapás, felhőszakadás, jégverés okozta a károkat

Az Allianz Hungária Zrt.-hez hétfőn 14 óráig megközelítően 1200 kárbejelentés érkezett, többnyire villámcsapás másodlagos hatása, felhőszakadás és jégverés miatt. A leginkább érintett terület Északkelet-Magyarország, az Észak-Alföldi régió és a Balaton környéke volt. A legtöbb kárbejelentés Törökszentmiklós és Jánoshida településekről érkezett. A becsült kár több százmillió forint, de elérheti a félmilliárd forintos nagyságrendet is.

Az Allianzhoz is folyamatosan érkeznek a kárbejelentések, a következő napokban továbbiakra számítanak, egyben javasolják az ügyfeleiknek, hogy éljenek az online kárbejelentés lehetőségével.

A biztosító azt tanácsolja, hogy vihar esetén a nyílászárók zárt állapotban legyenek, erős szélnél pedig célszerű a teraszokon, erkélyeken minden könnyen mozdítható tárgyat rögzíteni vagy szélvédett helyre rakni. Javasolják a tetőburkolatok, tetőcserepek áttekintését, ezzel meg lehet előzni, hogy a már sérült tetőben további károk keletkezzenek. Zivatar idején hasznos az elektromos készülékek csatlakozóit kihúzni a konnektorból a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károk megelőzése érdekében.

forrás: index.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Változások jönnek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályozásában

Az Európai Uniós jogalkotást tekintve 1972-től léteznek egységes szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Az ekkor elfogadott 72/166/EGK irányelv egyik nagy újdonsága volt, hogy a gépjárművek üzemben tartásához biztosítási kötelezettséget írt elő. Az idők folyamán aztán másik négy irányelvet is megfogalmaztak a témával összefüggésben, míg végül 2009-ben az öt irányelvet egységes keretbe foglalták és megalkották az úgynevezett konszolidált gépjármű-biztosítási irányelvet. 2021-ben azonban sor került a konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálatára. A tagállamoknak a módosítások nemzeti jogszabályokban való elfogadásáról főszabály szerint 2023. december 23-ig – egyes rendelkezések tekintetében 2023. június 23-ig – kell gondoskodniuk.

A módosítások által érintett területek

A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálata során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás közös szabályozásának négy kritikus területét azonosították. Ez a négy terület pedig az alábbi:

• a biztosító fizetésképtelensége esetén a balesetek károsultjainak nyújtott kártérítés
• a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei
• a járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése
• egységes tartalmú kártörténeti igazolások.

A biztosítók fizetésképtelensége, a károsultak védelme

A négy témakör közül a legnagyobb érdeklődésre talán az első tarthat számot. Az irányelv módosításának célja, hogy a károsultak lakóhelyük szerinti tagállamban igényelhessék az őket ért károk megtérítését akkor, hogyha a károkozó fél más állambeli biztosítója csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll. E körben tehát a tagállamoknak kötelességük létrehozni vagy felhatalmazni egy olyan szervezetet, amelynek feladata lesz a külföldi biztosító elleni csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetében kártérítést nyújtani a tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak számára. Ezen szervezet tehát a fent említett eljárásokkal érintett külföldi biztosító helyett nyújtja a kártérítést a belföldi lakóhellyel rendelkező károsult számára. E tekintetben a baleset bekövetkezésének helye irreleváns, a kártérítés igénylésének lehetőségét attól függetlenül kell biztosítani, hogy a baleset a lakóhely szerinti vagy attól eltérő tagállamban történt.

Fontos szabály továbbá, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az erre a feladatra kijelölt vagy létrehozott szervezetnek a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül indokolással ellátott kártérítési ajánlatot vagy indokolással ellátott választ kell adnia a károsultnak. E szabály mindenképpen a károsultak védelmét, a károsultak kártérítési igényének gyorsabb elbírálását hívatott szolgálni.

Bár első ránézésre a fenti szabályok kivételes eseteket szabályzó rendelkezéseknek tűnhetnek, mindazonáltal napjainkban egyáltalán nem tekinthetők ritkának azok a balesetek, amelyek esetén segítséget tud nyújtani az egységes európai szabályozás. Egyáltalán nem életidegen például az az eset, amikor magyar rendszámú gépjárművünkkel egy németországi autópályán balesetet szenvedünk, a károkozó fél pedig egy olyan osztrák biztosítótársasággal áll szerződéses kapcsolatban, amely épen csődeljárás alatt áll. Ilyen esetekben a jövőben a hosszadalmas nemzetközi eljárás helyett közvetlenül Magyarországon, egy jogszabályok által kijelölt magyar szervezettel tudjuk rendezni kártérítési igényünket.

A biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei

Az irányelv módosításának célja továbbá, hogy balesetek sérültjei Európa-szerte méltányos kárkifizetésre váljanak jogosulttá. Éppen ezért a jelenlegi módosítás megemeli a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegeit. A módosítás értelmében a jövőben a biztosítási fedezet minimum összege személyi sérülés esetén 1,30 millió euró károsultanként vagy 6,45 millió euró balesetenként (a károsultak számától függetlenül). Anyagi kár esetén biztosítási fedezet minimum összege 1,30 millió euró balesetenként. Ez azt jelenti tehát, hogy a tagállamoknak olyan szabályokat kell alkotniuk, amelyek biztosítják, hogy a károsultak számára meghatározott maximális kártérítési összegek legalább elérik a fenti 1,30 millió vagy 6,45 millió eurós összeghatárt. Ennek az előírásnak egyébként a hazai szabályozás 2022. augusztusa óta megfelel.

A járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése

A gépjárművek biztosításának ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosításának szükségessége leginkább a technológia fejlődésére vezethető vissza. Főszabály szerint tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan gépjárművek felelősségbiztosításának ellenőrzésétől, amelyek szokásos üzemben tartási helye egy másik tagállamban van vagy, ha az egy harmadik országban van, de a jármű egy másik tagállam területéről lépett be. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tagállamok egyáltalán nem végezhetnek ilyen ellenőrzéseket. Ennek azonban feltétele, hogy az ellenőrzés mentes legyen a hátrányos megkülönböztetéstől, és az szükséges és az elérendő céllal arányos legyen. A biztosítások megléte tehát egy közúti ellenőrzés keretében szúrópróba-szerűen ellenőrizhető, amennyiben az nem kifejezetten csak a biztosítás meglétére irányul, illetve érvényesül a megkülönböztetésmentesség, a szükségesség és az arányosság elve. A jelenlegi módosítás e gyakorlatot egészíti ki azzal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a biztosítások új technológiai eszközökkel (pl. automatikus rendszám-felismerés), a gépjárművek megállítása nélküli ellenőrzését.

Az egységes tartalmú kártörténeti igazolás

A kártörténeti igazolás az a dokumentum, amely tartalmazza, hogy a biztosítási szerződéses jogviszony utolsó öt évében milyen, a biztosított gépjárművet érintő, harmadik személyek által támasztott kártérítési igény merült vagy, vagy éppen azt, hogy ilyen kártérítési igény nem merült fel. Az irányelv módosításának célja ezzel kapcsolatosan, hogy a jövőben a kártörténeti igazolások tartalma és formája egységessé váljon, megkönnyítve ezzel azok ellenőrzését és hitelesítését. A biztosítóknak a jövőben pedig a más tagállamban kiállított kártörténeti igazolásokat a belföldi igazolásokkal egyenértékűként kell kezelniük, a biztosítók nem tehetnek különbséget állampolgárság, vagy a biztosított korábbi lakóhelye szerinti tagállam alapján.

Összegzés

A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv módosítását előíró szabályoknak való megfelelés határideje hamarosan lejár, az Európai Unió összes tagállamának feladata nemzeti szabályait azokkal összhangba hozni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatosan pedig különösen fontos, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a különböző tagállamban élőkre, hiszen a határok „eltűnésével" igen gyakran előfordulhat az, hogy lakóhelyünktől eltérő államban szenvedünk közlekedési balesetet, vagy kötünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

dr. Bálint Boglárka

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>