Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása

Emellett fontos a termelői öngondoskodás, a biztosításkötés ösztönzése is, mert a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kárenyhítő juttatásban részesülő termelőknek csak tizede rendelkezik megfelelő biztosítással, s ezért biztosítás hiányában sokan csak a támogatás felére szereznek jogosultságot. Különösen mivel a biztosításkötést is támogatja a kormány, 2016-ban a Vidékfejlesztési Programban 4 milliárd forint kerettel került meghirdetésre a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás.

A Jobbik ráadásul nyitott kapukat dönget, amikor kamatmentes hitelek biztosítana a gazdáknak, ugyanis a kormány hektáronként legfeljebb 500.000 forint összegű 100%-os mértékben kamattámogatott hitelt nyújt júliustól az ültetvényen gazdálkodó, tavaszi fagykárral sújtott termelőknek.

Továbbá a Földművelésügyi Minisztérium már bejelentette, a jégkárok csökkentése és megelőzése érdekében országos jégeső-elhárítási rendszert hoz létre, amelynek működési forrásait javarészt a kárenyhítési alap állja majd.

Apáti István hamis vádaskodását igazolja az is, hogy a Jobbik frakciója sem méltatta arra, hogy az ugyanezen témában a földművelésügyi miniszterhez benyújtott interpellációja a parlament szeptember 12-i ülésén elhangozhasson.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium (os.mti.hu)

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára online! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Nyugdíjra gyűjtesz? Így spórolhatsz a legtöbbet biztosítással

Bár léteznek olyan megtakarítási célú biztosítások, amelyek minden más rendszeres megtakarítási formánál drágábbak, manapság már nem kell a gatyánkat is ráfizetnünk a költségekre, ha nyugdíjas korunkra életbiztosításban szeretnénk félretenni. Persze előnyös, ha kockázatkerülő alapokba fektetünk és az összes bónuszt bezsebeljük, ha tényleg spórolni akarunk.

Mekkora a költség?

A megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások költségeit (beleértve a mögöttes költségeket) kiválóan összegzi a Teljes Költségmutató (TKM), amely egy modellszámításon keresztül vezeti le, hogy egy átlagos rendszeres díjat fizető, harmincöt éves ügyfélnek mekkora hozamáldozattal jár az életbiztosításának költségeit fedezni 10, 15 és 20 éves időtartam esetén.

Ettől persze a számos változóval dolgozó életbiztosítások tényleges költségei eltérhetnek, de egy remek indikátor a TKM arra, hogy a különféle biztosítási termékek költségeit az egyenlet összes változóját behelyettesítve össze tudjuk hasonlítani:

• A TKM alsó értéke azt mutatja meg, hogy egy egyszerűbb (jellemzően pénzpiaci, likviditás) eszközalapba fektetve mekkora lesz a termék éves költsége,
• míg a felső értéke azt mutatja, hogy egy komplexebb (jellemzően egyben kockázatosabb és egzotikusabb, alapok alapja formában működő) eszközalapban, minden más költséggel együtt mennyibe került pénzt tartani egy évben.

Melyek a legolcsóbbak?

Ha egy unit-linked (azaz befektetési egységekhez kötött) nyugdíjbiztosításba fektetjük a pénzünket és egy egyszerűbb eszközalapban tartjuk, 20 év alatt akár 1 százalék alá is mehet a termékünk teljes költsége, ilyen az Allianz Bónusz Életprogram és a Generali Megoldás terméke is, de 1 százalék körüli TKM-értékekkel dolgozik az Allianz Xpress, a Groupama Életív és az Allianz Életprogram is.

Ha egy komplexebb eszközalap-portfólióra vágyunk, fel kell viszont készülnünk ennél jóval magasabb költségekre is, hisz a legbarátságosabb, Allianz Bónusz Életprogram is 2,65 százalékos TKM-értékkel dolgozik 20 év alatt egy összetettebb befektetés igénybevétele esetén, vagyis ha a termék Nemzetközi Ingatlanalapjába tesszük a pénzünket. 3 százalék alatt megússzuk az Aegon Tempo és az Allianz Xpress termékekkel is, a negyedik és ötödik legkedvezőbb, Groupama Bizalom Életív és a Nyugdíjhozó termékek esetén viszont már 3 százalék fölé kúszik az összetettebb eszközalapokba való befektetés költsége.

Tényleg ilyen olcsó?

Végül azt érdemes megjegyezni, hogy a valóságban a TKM-től jelentősen eltérhet a saját költségünk, mert többek közt:

• a biztosítók nem lineárisan vonják a költségeiket (vagyis jellemzően a biztosítás élettartamának első pár évében sokkal drágább, mint a későbbi években), ezért más-más lehet a tényleges költség attól függően, hogy mikor váltjuk vissza a biztosításunkat,
• egy korai visszaváltáson akár a teljes tőkénket is elbukhatjuk, a jövő évtől viszont ez már új szerződések esetén nem lesz lehetséges.
• Átlagosan egy unit-linked szerződés megmaradási ideje Magyarországon 6,4 év az MNB adatai szerint, rendszeres díjas szerződések esetén pedig az első ismert TKM tíz év után van kiszámítva.
• Emellett a TKM-be beletartoznak a bónuszok is, amelyeknek kifizetését sok biztosító rendkívül szigorú feltételekhez köti, például, hogy tíz év alatt nem eshet díjhátralékba az ügyfél, nem díjmentesítheti a szerződését, ami a valóságban ritkán valósul csak meg.

Egy biztosító vezetője egyszer így fogalmazott: "Beleírhatnánk a szerződésbe akár azt is, hogy a vezérigazgató személyesen adja át a szerződéshez tartozó bónuszt az összes ügyfélnek, akkor sem telne meg a naptára."

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a nyugdíjbiztosítási ajánlatokat itt: Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Kórházba került a TV2 műsorvezetője: olcsón megúszta

Kubában nyaralt a családjával Várkonyi Andrea, és bár a vakáció nagyon jól sikerült, már hazafelé a repülőn érezte, hogy baj lesz. Így is lett, kórházba került a TV2 műsorvezetője.

A kubai családi nyaralás ugyan felhőtlenül sikerült, a hazaérkezés Andrea számára már nem annyira.

"Már a repülőn éreztem, hogy kapar a torkom, nem tudok nyelni, begyulladtak a nyirokcsomóim, bujkál bennem valami. Mire hazaértünk 39 fokos lázam lett. Napokig nyomtam az ágyat, annyi erőm nem volt, hogy felkeljek. Miután nem igazán gyógyultam, kórházba is kellett mennem, ahol azonnal ott akartak tartani, infúzióra kötni, mert a kiszáradás határán álltam" - mondta a Best magazinnak Várkonyi Andrea.

A TV2 műsorvezetőjének helyzete még szerencsésnek nevezhető, mert már itthon, Magyarországon került kórházba. A kubai egészségügy helyzetére és körülményeire most nem térünk ki, de egy külföldi kórházi kezelés erősen meg tudja dobni a nyaralásra tervezett büdzsét.

Ugyan egyre többen kötnek utasbiztosítást a nyaraláshoz, ha azonban nem a megfelelő csomagot választják, akkor akár milliókat is fizethetnek a kórházi ellátásért. Senki sem tervez betegséget, vagy balesetet a vakáció programjába, de mindenképp érdemes számolni minden eshetőséggel.

Ha kórházba kerülsz külföldön, akkor nem csak az orvosi ellátásért kell fizetni, hanem plusz költséget számolnak fel a napi ellátásért is, például a szobáért és az étkezésért.

A biztosítók ilyenkor általában a kórházi ellátás, a gyógyszerek és a gyógyászati eszközök költségeinek fedezésén túl a kórházi tartózkodás idejére napi térítést is nyújtanak.

Baleset, vagy betegség esetén olyan plusz kiadások is felmerülhetnek, hogy több időt kell külföldön tölteni a tervezettnél, vagy a hazaszállítás költsége. Egy megfelelően kiválasztott utasbiztosítás viszont ezekre mind fedezetet nyújt.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Utazzon felelősen, válasszon megfelelő biztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

A viharos napok száma hosszú távon trendszerűen növekszik, a viharok a magyarok 23 százalékának okoztak kisebb-nagyobb lakáskárokat az elmúlt öt évben. A legtöbben a villámcsapás okozta károktól tartanak, ugyanakkor ennek megelőzése érdekében csak kevesen alkalmaznak hatékony védelmet. Élénkül a mozgás a biztosítók között. Egyre tudatosabbak az ügyfelek a lakásbiztosítások területén: a két évvel ezelőtti 26 százalékról mára 37 százalékra nőtt azok aránya, akik az elmúlt öt évben lecserélték ezt a biztosításukat.

Egyre inkább előtérbe kerülnek a viharkárok
A 2000-es évek közepétől trendszerűen nő a viharos napok száma, ami folyamatosan növeli a kárgyakoriságot is. Az elmúlt öt év során már évente átlagosan 115 ezer viharkárt jelentettek be. A károk között különösen megnőtt a villámcsapások által okozott károk volumene: évente több mint 50 ezer ilyen kár keletkezik, melyek 44 százaléka elsődleges (az épületbe csapó villám okozta károsodás), míg 56 százalékuk másodlagos (az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség miatt fellépő) károsodás. Az UNION felmérésében a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben ingatlanát viharkár érte. Ezek 18 százalékában a kár nagysága meghaladta a 100 ezer forintot.

A villámcsapás messze a leginkább problémásnak tartott viharkár: a válaszadók 32 százaléka ettől fél leginkább, míg 24 százalékuk a vihar által megbontott tetőn keresztül történő beázástól, 22 százalékuk pedig a jégveréstől tart a legjobban. A nyílászárón át törénő beázáshoz (9 százalék), illetve a farádőléshez (3 százalék) már jóval kisebb mértékű félelem fűződik.

Noha a villámcsapástól félnek leginkább a lakások tulajdonosai, a válaszadók 63 százaléka maximum úgy védekezik a túlfeszültség ellen, hogy alkalomszerűen áramtalanít. Túlfeszültségvédős elosztót mindössze 37 százalékuk használ, ezeknek is döntő többségéhez legfeljebb a számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök vannak csatlakoztatva: az egyéb háztartási eszközök vagy a klíma csak elvétve kapnak ilyen védelmet.

Erősödő a fogyasztói tudatosság
A viharkárok ma már az összes ingatlanhoz kapcsolódó kárbejelentés közel hatodát teszik ki, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feltételekkel térítik az ilyen jellegű károkat a biztosítók. A lakásbiztosítások az évek során egyre szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak, ezért korántsem csak egy olcsóbb megoldás megtalálása miatt célszerű felülvizsgálni a meglévő szerződést, hanem azért is, mert a korábbi termékek esetleg számos, ma már elterjedt fedezetet még nem tartalmaznak.

Bár a lakásbiztosítások esetében továbbra is sokkal meghatározóbb az ügyfelek biztosítók iránt mutatott hűsége, mint például a gépjármű-biztosításoknál, ezen a piacon is jelentősen élénkül a mozgás a biztosítók között:

• a válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente felülvizsgálja a lakásbiztosítását, és
• 37 százaléknyian az elmúlt öt évben legalább egyszer le is cserélték azt.

Ez utóbbi szám jóval nagyobb is lehetne, ha többen lennének tisztában azzal, hogy lakásbiztosítás lecserélésére (a tulajdonváltáson kívül) csakis a biztosítási évfordulón van lehetőség. A válaszadók 35 százaléka ugyanakkor nem rendelkezik ezzel a fontos ismerettel, és 69 százalékuk legfeljebb hozzávetőlegesen ismeri a saját szerződésének évfordulóját. Ebben a tekintetben az ismeretek szintje azonos a 2014-ben tapasztalt mértékkel, így továbbra is sokan egyszerűen elsiklanak a váltás lehetősége felett.

Lassan ismét növekszik a lakáshitelekhez megkötött lakásbiztosítások száma: a kérdőívre válaszolók 33 százaléka jelölte meg a biztosításkötés indokaként a hitelfelvételt: ez az arány 2014-ben még csupán 30 százalék volt.

6 tipp, amire leginkább figyelni kell
Példaként szerepeljen itt néhány jellemző probléma, mellyel gyakran csak a káreseménykor szembesülnek a károsultak, ezért a lakásbiztosítási szerződések felülvizsgálata során mindenképpen célszerű figyelembe venni:

• Hitelhez kötött lakásbiztosítás - Sok hitelfelvevő a szerződéshez szükséges legolcsóbb módozatot választja, mellyel sok esetben a túl alacsony biztosítási összeget nyújtó ajánlatot választja, és a megkötött biztosítás nem mindig terjed ki az ingóságra sem.
• Épületbiztosítás - Társasházak esetében gyakori, hogy a közösen megkötött biztosítás mellé a lakók elmulasztják a saját épületrészt és az ingóságaikat benne külön biztosítani.
• Jégverés - Számos biztosítás feltételei között a jégverés kockázatára szóló fedezet nem terjed ki az épület oldalfalában (vakolatában) keletkezett károkra.
• Füst- és korom okozta kár fedezet nélkül - Az ötévesnél korábbi biztosítások esetében gyakori, hogy kizárólag az égés által közvetlenül okozott károkat téríti, a korom- és füst által okozott további károkra nem terjed ki a fedezet.
• Betörés - Jelentős különbségek lehetnek egyes szerződések között abban a tekintetben is, hogy milyen előzetes védelmi feltételeket követel meg a biztosító betöréses kár kifizetésekor.
• Beázások - Sok szerződés csak abban az esetben téríti a beázás okozta károkat, ha a beázás lehetősége az adott viharban keletkezett. Vagyis korábbi hézagok, hiányosságok nyomán keletkezett beázások esetén nem jár térítés.
• Gondatlanság - Mind a korábbi, mind az újabb szerződések feltételei egyértelműen rögzítik, hogy a tulajdonosnak kellő gondosságot kell tanúsítaniuk a kár megelőzése érdekében. Téli víztelenítés elmaradásából keletkező csőtörés, vagy a talajszint alatt tárolt ingóságok nem megfelelő elhelyezése gyakori okát jelentik egy-egy kárigény elutasításának.

"Az idei viharszezonnak lassan a vége felé járunk, a következő biztosítási évfordulónk azonban jó alkalmat teremt arra, hogy a jövő szezonra egy minden tekintetben megfelelő lakásbiztosítással rendelkezzünk"
- magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. Mindenképpen célszerű már most átnéznünk a jelenlegi szerződésünket annak érdekében, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, vajon a fenti szempontoknak minden tekintetben megfelel-e, ha pedig nem, biztosítási évfordulónk pontos ismeretében dönthessünk az esetleges váltásról.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>