CLB

Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

Figyeljen a táblára!

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári törvénykönyv "veszélyes üzemek találkozásával" kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Lopás lehet a vége

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében - s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Mikor fizet a biztosító?

Vadütközéskor a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is - véli Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára. Véleménye szerint javítana a helyzeten, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne.

Forrás: www.napi.hu

Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!

Ősszel egyre több vadbaleset történik, néhány nappal ezelőtt is hasonló okokból kellett helyszínelnie a rendőröknek Lippónál az 5702-es úton. Kíváncsiak voltunk, hogy igaz-e, hogy ősszel történik a legtöbb ilyen jellegű baleset, továbbá megkérdeztük, mennyi vadelütéses karambol történt Baranyában tavaly, illetve idén. Hogyan előzzük meg az ilyen eseteket? Az alábbiakból kiderül.

Mint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, a megyénkben a tavalyi évben 171, míg idén mostanáig 113 vadelütéses közúti közlekedési balesethez kellett vonulniuk a hatóságoknak. Tavaly mindössze egy esetben történt könnyű sérülés, míg 2017-ben idáig két esetben súlyos, egyszer pedig könnyű sérülést kellett ellátniuk a mentőknek. Bár jelenleg is fokozott vadveszély van az utakon, a statisztika mégis azt mutatja, hogy Baranya megyében a nyári időszakban, az esti órákban történik a legtöbb ilyen jellegű baleset.

Popovic Dejan, a rendőrség sajtószóvivője felhívta arra a figyelmet, hogy a vadon élő állatokra figyelmeztető táblával jelzett útszakaszokon célszerű lassabban haladni. Alacsonyabb sebességgel haladva a gépkocsivezetőnek jóval több ideje van reagálni egy hirtelen felbukkanó vadon élő állatra.

A rendőrség azt javasolja, ha az utak mentén vadon élő állatot látunk, lassítsunk, dudáljunk. Ha őz, vagy szarvas bukkan fel, többre is számítani lehet, mert ezek az állatok általában nagyobb csoportokban vonulnak.

Ha megtörtént a baj…

A rendőrség hívását – attól függetlenül, hogy a vad elhullott-e vagy a baleset helyszínéről elment – minden esetben javasolják. A kiérkező balesethelyszínelő lefolytatja az elsődleges intézkedéseket. Ennek alkalmával vizsgálja, hogy a járművezető részéről megállapítható-e valamely KRESZ szabály megsértése. Ha igen, akkor azt szankcionálja, ha nem, akkor rögzíti a tényeket. Megállapítja továbbá, hogy melyik vadásztársaság illetékes a területen, és intézkedik annak kiértesítéséről, valamint az elhullott vad elszállíttatásáról. A későbbi kárrendezéshez a készített iratokat a gépkocsivezető kérésére a rendőrség kiadja.

Semmi esetben se próbáljuk meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Fontos azt is tudni, hogy az elpusztult állatot ne vigyük magunkkal, mert az lopásnak számít – hívta fel a figyelmet a sajtószóvivő.

Többmilliós lehet a kár

Mint Gondos Gyulától, a baranyai vadászkamara titkárától megtudtuk, szeptember első napjaitól október végéig tart a szarvasbőgés. Ugyanezen időszakra esik az erdők közeli és attól távolabbi pontokon is a kukorica gépi betakarítása. A kukorica betakarításokat követően a nagyvad, így a szarvas, de a vaddisznó is igyekszik eredeti élőhelyének megközelítésére az erdősült területek irányába. Ezidőtájt a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban számíthatunk megjelenésükre a közutakon is.

A kamara titkára közölte, hogy körülbelül tízezer gímszarvas található Baranyában. Ebből vadászati szezonidőben közel ötezer egyed kerül vadászati hasznosításra. E kritikus időszakban nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek. Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van. Gondos Gyula hozzátette, hogy kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Közútra vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla kihelyezése a vadászatra jogosult feladata, a kihelyezés pontosítása és engedélyezése érdekében a megyei közútkezelő megkeresése szükséges.

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg, ez azonban csak az autósok 15-20 százalékának van.

Egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy értékes trófeájú gímszarvas bika vadgazdálkodási értéke több millió forint is lehet.

Forrás: www.bama.hu

Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés

Egyre több adat mutat a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának irányába, miközben a lakosság nagy része még mindig úgy véli, hogy csakis az állam felelőssége gondoskodni időskori éveiről. Arról pedig alig beszélünk, hogy bizonyos csoportokat - főleg a nőket - erősebben fenyegeti az időskori elszegényedés, hiszen ők a magasabb várható élettartam és a Nők 40 program miatt akár több mint 20 évig élhetnek nyugdíjasként. Az öngondoskodási eszközök közül a nyugdíjbiztosításra 2014. január 1-je óta lehet adókedvezményt igénybe venni, de vannak más előnyei is.

A 65 év feletti korosztály létszáma folyamatosan emelkedik Magyarországon, és ez komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából, hiszen a felosztó-kirovó rendszeren alapuló nyugdíjrendszerek esetén a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Az ezzel kapcsolatos fontos indikátorok egyre ijesztőbb számokat mutatnak: a KSH adatai szerint az idei évre az idős népesség eltartottsági rátája megközelíti a 28%-ot, ami az eddigi évekhez képest a legmagasabb (10 évvel ezelőtt csak 23% volt). További emelkedés esetén előfordulhat, hogy idővel jelentősen növekszik az időskori elszegényedés kockázata.

Épp ezért mindenkinek érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen életszínvonalon szeretne élni nyugdíjasként, és milyen forrásokból tervezi azt finanszírozni.

Rémisztőek a legfrissebb számok

A nyugdíjrendszer 2010-2012 közötti átalakítását követően átmenetileg csökkent a nyugdíjasok száma Magyarországon, ám azóta ismét növekedés figyelhető meg: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) adatai alapján 2014-ben az öregségi nyugdíjban részesülők száma elérte a 2 037 126 főt, szakmai számítások szerint pedig 2030-ra elérheti a 2,1 millió főt. Magyarország korfáján jól látszik, hogy a következő néhány évben tovább növekszik a gazdaságilag inaktívak száma, ugyanis nyugdíjba mennek majd a Ratkó-korszak gyermekei (1951-1955 között születettek), ami már önmagában rövid távon is nagyon meg fogja terhelni a hazai ellátórendszert is. Bár 2022-re hazánkban a nyugdíjkorhatár a korábbi 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik, a társadalom elöregedésének problémája az alacsony születésszám és a várható élettartam fokozatos emelkedése miatt továbbra is fennáll majd, és hatással lesz a nyugdíjakra.

A nők kilátásai különösen rosszak

A fentiek mellett keveset beszélünk arról, hogy vannak olyan csoportok, amelyeknek az átlagosnál is bizonytalanabbak a nyugdíjkilátásai: ilyenek például a háztartásbeliként dolgozók, a vállalkozók és a külföldön munkát vállalók.

"Plusz kockázattal" rendelkeznek a magyar nők is, ők ugyanis átlagosan 7 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a magyar férfiak - hazánkban a nőknél tavaly 79,2 év, míg a férfiaknál 72,4 év volt a várható élettartam. Ráadásul a nők és a férfiak közötti bérkülönbség is rányomja a bélyegét az időskori évekre.

Számolni kell a Nők 40 program hatásaival is, amelyet 2017-ben továbbra is változatlan feltételekkel lehet igénybe venni. Ha a hölgyek 40 év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehetnek 58-60 évesen, miközben a korhatár 65 évre emelkedik, a nőknél még hosszabb lehet a nyugdíjban töltött évek száma: nem lesz ritka, hogy valaki több mint 20 évig él nyugdíjasként. Így a nőket erősebben sújthatja az időskori megélhetés problémája.

Nem fontos, hanem alapvető szükséglet az öngondoskodás

Az elmúlt években egyre több szervezet igyekszik különféle közvélemény-kutatásokkal és kampányokkal rámutatni arra, hogy elsősorban az öngondoskodás jelenti a megoldást az anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Erre mindaddig szükség van, amíg

• a leendő nyugdíjasok az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik;
• magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében.

Az egyik biztosító társaság nyugdíjfelkészültségről készített világméretű felméréséből is kiderült, hogy a magyarok nagy részének nincs terve arról, hogy miből él majd nyugdíjas korában, többségük abban bízik, a jövedelmet majd az állam biztosítja.

Pedig az MNB tavalyi tanulmányából is kiderült, hogy van oka félni az aktív korú lakosságnak, hiszen az elöregedő társadalom miatt 2035-re az állami nyugdíjrendszernek komoly problémákkal kell szembenéznie, így mindenképp kell majd önerő.

Különösen fontos ennek a szerepe a nőknél, hiszen az ő esetükben hosszabb ideig kell kitartania az öngondoskodással összegyűjtött összegnek ahhoz, hogy ne kelljen az életszínvonal drasztikus csökkenésével számolniuk. A MABISZ idei őszi nyugdíjbiztosítási kampányánál épp ezért a nők jelentik az elsődleges célcsoportját: nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíj előtakarékossági formák (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíj-előtakarékossági számla, ismertebb nevén NYESZ) létjogosultságát jól mutatja, hogy az ilyen típusú öngondoskodási formákat az állam adókedvezménnyel támogatja. Közülük a nyugdíjbiztosításokra 2014 januárjától terjesztették ki az adókedvezmény lehetőségét. Bár azóta egyre növekszik ismertsége, kevesen tudják, hogy pontosan mi is ez a lehetőség, ezért a továbbiakban ezt mutatjuk be részletesen.

A nyugdíjbiztosítás a megtakarítási célú életbiztosítási konstrukcióknak egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata. Ebben az esetben a nyugdíjcélú megtakarításunk saját, névre szóló, egyéni megtakarítási számlán gyarapodik, ahol az eszközalapokban tárolt pénzünket - gyakran nemzetközi hátterű - alapkezelők, pénzügyi intézmények kezelik.

A biztosítási szerződés konkrét lejárattal rendelkezik, amely a szerződéskötés napján aktuális nyugdíjkorhatár elérésének időpontja.

A két típus

Klasszikus nyugdíjbiztosítás

Azok, akik úgy döntenek, hogy nyugdíjbiztosítást kötnek, két típus közül választhatnak. Az egyik az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás, amely törvényileg szabályozott (forintos biztosítások esetén maximum 2,3%, eurós termékek esetén 1,1%), előre meghatározott minimum ("technikai") hozamot garantál, amit biztosítottként mindenképpen megkapunk a szerződés lejártakor. Ezen felül extra hozamra is szert lehet tenni; a biztosító ugyanis befekteti a pénzünket és a piacon elért hozam valamekkora részét (jellemzően 80-85%-át) jóváírja a számlánkon. Azt azonban érdemes tudni, hogy a biztosítók kockázatvállalása és a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények szigorúan szabályozottak.

Befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítás

A másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely esetében nem kapunk fix hozamot, hanem mi dönthetjük el, milyen mértékű kockázatot vállalunk és milyen típusú befektetési eszközökben tartjuk a pénzünket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes befizetésünkből - a költségek levonása után -, a befektetési jegyekhez hasonló, úgynevezett befektetési egységeket kapunk a pénzünkért cserébe. Ahogy változik ezeknek az értéke, úgy változik a megtakarításunk értéke is.

Ezeket érdemes tudni, mielőtt belevágsz

Transzparens költség: A nyugdíjbiztosítások nyugdíj-biztosítások költségeit a Teljes Költség Mutató (TKM) fejezi ki, amely egy számban sűríti össze, hogy évente hány százalékot tesznek ki a költségek.

Adójóváírás: Az éves befizetés 20%-ának megfelelő értékben visszatérítést kapunk az államtól a személyi jövedelemadóból, közvetlenül a számlánkra. Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosságnál fennáll ez a lehetőség, de az évi maximum mindegyiknél meghatározott: évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer forint. Ez 10-20 éves távlatban akár több millió forintot is jelenthet, ráadásul mindkét típusú nyugdíjbiztosításnál (hagyományos és unit-linked) jár az adókedvezmény.

Olcsóbbak és egyszerűbbek a termékek 2017-től: Idén januártól a korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtől a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentősen csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások - köztük a nyugdíjbiztosítások - költségeit.

Nyugdíj előtt hozzáférsz: Szintén előny lehet, hogy a nyugdíjbiztosítás akkor jár le, amikor betöltjük a nyugdíjkorhatárt, de nem az aktuálisat, hanem azt, ami a szerződés indulásakor volt érvényben. Emellett kockázati eseményre is nyújthat fedezetet, fizethet például baleset, komolyabb betegség és halál esetén is.

Forrás: www.portfolio.hu

Rémálom: ennyien haltak meg már idén a magyar utakon

2017. január és június között 377-en haltak meg az utakon Magyarországon, mely tízzel több, mint tavaly. Most zajlik a Biztonság Hete, melyet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és az Országos Rendőr-főkapitányság(ORFK) Országos Balesetmegelőzési Bizottságának közös kezdeményezése.

Szeptember 18. és 22. között zajlik az idén először megrendezett Biztonság Hete, melynek keretein belül Budapest 5 kerületében, valamint Pest Megye hat városában találkozhatnak a helyi általános iskolás diákok és tanáraik rendőrökkel, vöröskeresztesekkel, biztosítási szakemberekkel és katasztrófavédelmisekkel, akik látványos bemutatók segítségével hívják fel a diákok figyelmét a balesetek veszélyleire.

A hét aktualitását a szeptember 20-i gyermekek világnapja, illetve a szintén aznap megrendezett biztosítási világnap adja, továbbá fontos még kiemelni, hogy szeptember 21-én rendezik az EDWARD Napot, mely az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül kezdeményezés napja.

"A Biztonság Hete egy nagyon jó kezdeményezés" - osztotta meg gondolatait Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Biztonság Hete alkalmából szervezett sajtótájékoztatón, ahol az ORFK és a Katasztrófavédelem képviselői is egyetértettek abban, hogy szívesen csatlakoztak a MABISZ-hoz a kezdeményezés életre hívásában.

"Általános iskolásokkal könnyebb dolgunk van, középiskolásokhoz már másképp kell viszonyulni, az egyetemistákkal kapcsolatban pedig van még dolgunk, hogy kitaláljuk, hozzájuk miképpen kell szólni" - osztotta meg érzéseit a programmal kapcsolatban Kiss Csaba rendőr alezredes, miután levetítették a programmal kapcsolatos bemutató filmeket, melyeken leginkább gyerekek kisgyerekek szerepeltek.

Idén már 377-en vesztették életüket közlekedési balesetben hazánkban, ami eltörpül amellett, hogy évente háztartási balesetben közel háromszor annyian halnak meg, mint az utakon.

Az állam egyébként minden 3 és 18 év közötti gyermekre köt balesetbiztosítást, az idei biztosított szám 1,5 millió körül alakul. A leggyakoribb káresemény a csonttörés vagy csontrepedés, a bejelntések 85 százaléka emiatt érkezik, napi 30 balesetet jelentenek be szüleik az állami biztosítás keretein belül. Az üzleti biztosítók sok fajta baleset-biztosítást árulnak, éves díjuk 600 és 12 ezer forint között változik, természetesen szolgáltatástól és szolgáltatótól függően.

Érdekes, hogy a MABISZ adatai szerint 2016-ban 638098-an rendelkeztek balesetbiztosítással Magyarországon, 18,5 milliárd forint biztosítási díjat fizettek be, ám a kárkifizetések minösszen 4,6 milliárd forintot tettek ki.

Forrás: www.penzcentrum.hu